A szívverést a szív elektromos rendszere szabályozza. Az elektromos rendszer szabályozza a szívverés sebességét, illetve ritmusát. Ez a rendszer elektromos pályák hálózatából, illetve az őket összekötő szabályozó központokból „csomókból“ áll.
Az elektromos jel a jobb pitvarból, egy szinusz-csomónak nevezett helyről ered. Ez az elektromos jel folyamatosan egy pályán halad végig a szívünkben. Amikor ez eljut az egyik szívüregbe, azt összehúzódásra készteti. Amikor a jel elhagyja, a szívüreget az elernyed. Egy egészséges szívben az összehúzódás, illetve elernyedés szabályozott módon történik, ezt nevezzük szabályos szívritmusnak.
Ezt az elektromos ciklust hívjuk normál szinusz-ritmusnak, és ez adja az ismert (da-damm) szívhangot.
Ha valami probléma jelentkezik a szív elektromos rendszerében az megszakíthatja a szív normál szinusz-ritmusát. Bármilyen típusú abnormális ritmust, illetve szívfrekvenciát szívritmuszavarnak hívunk. Az normális és egészséges jelenség, hogy a nap folyamán aktivitásunknak megfelelően a szívfrekvenciánk megemelkedik, illetve lecsökken. De ugyanez nem mondható el akkor, ha szívünk nem ver ritmusosan. Ebben az esetben szívünk nem látja el elegendő vérrel a szervezetet.
Szívünkben többféle elektromos áram halad át. A szinusz-csomó, amit gyakran a szív természetes ritmus szabályozójának neveznek, tartalmazza elektromosan a legaktívabb sejteket, és ő a felelős a szívverésért.
A szívben található egyéb elektromos tevékenységet folytató csomók felelősek a szív különböző területeire történő jelátadásért.
Bármilyen elektromos csomóban, illetve pályán bekövetkező probléma megszakíthatja a szabályos szívműködést, és különböző szívritmuszavart okozhat.
Például a pitvar-kamrai (AV) csomó jeleket közvetít a pitvarokból a kamrák felé. Ezen pályán bekövetkező vezetési zavar egy úgynevezett AV csomó reentry tachycardia kialakulásához vezethet, ami túl gyors szívverést okoz.
Egy másik abnormális elektromos pálya megléte a pitvarok, illetve kamrák között egy olyan veleszületett tünetegyütteshez vezethet, aminél szintén heves szívverés alakul ki. Ezt hívjuk Wolff-Parkinson-White szindrómának.